4. rész: Kezdődik!

-Pontosan.-helyeselt.Emma.Egyre.bonyolódik.a.helyzet.és.engem.egyre.jobban.érdekel.hogy.mi.is.folyik.itt.Ki.kell.derítenem.hogy
.ki.vagy.mi.ez.a.valami.és.hogy.miért.öli.meg.sorba.az.embereket...tudom.hogy.senki.másra.nem.száímíthatok.Emmán.kívül....
A gyilkos egyre többször csap le. Egy hét alatt három gyilkosság és félek én is beleeshetek annak az embernek a kezébe.
A félelmem halálos volt, mégis vonzott valami, hogy megoldjam ezt az egyre súlyosbodó ügyet. Valami csábított. Mintha a véremben mozdult volna meg valami. Mintha tudnám mit keresek.
- Menjünk kicsit könnyebb témára. - zökkentett ki Emma, aminek végül is örültem- Képzeld! Justin Bieber itt van a városban!- mondta szinte visongva. Hát igen... Emma és én igencsak rajongtunk Justin-ért. Én csak a a zenéjét bírtam, Emma a srácot is méregette magának, de rajongók voltunk.
Más körülmények között ilyet hallottam volna biztos ugrálni kezdtem volna, de így nem nagyon érdekelt, ezért Emm fokozta a dolgokat.
- Ééés... -kezdte nagy lelkesedéssel- Anyu szerzett két jegyet az első sorba!- sipította, majd még hangosabban hozzátette- Utána meg lesz fényképezés!- annyira fel volt pörögve, hogy táncolni kezdett, amin nevetni kezdtem. Addig nyomta a táncot, míg le nem ütöttem egy kis szívecskés párnával. Ebből egy apróbb párnacsata alakult ki. Ő megfogta a bárányos párnámat és azzal püfölt.
Próbáltam jól érezni magam, de ekkor hirtelen valami az agyamba fúródott.
- ÁÁÁ!- sikítottam, majd fejemet két oldalról szorítva lerogytam a földre. Hangok tömegét éreztem a fejemben.
"Meg kell ölnöd! - súgta az egyik sejtelmesen - Végezned kell vele! Ez a sorsod! Találd meg!"
- Elééég!- üvöltöttem, de nem használt. Agyam úgy kezdett lüktetni, hogy azt hittem kitépi magát a koponyámból. - Cseeend!- kiáltoztam, de hiába. Minden elsötétült. Egyszeribe csak a hangokat hallottam és a fájdalmat éreztem.
- Zoéééé!!!- visította Emm, mikor újra visszatért a látásom és a hangok eltűntek. Barátnőm szinte a hátamra ugorva szorította a kezem melyben egy lámpát tartottam.
- Mi történt? -kérdeztem lepetten. Valami nem volt rendben.
- Majdnem fejbe vágtad magad a lámpával!- mondta. hangja sírástól remegett, hajtincsei kócosan omlottak arcába.
- Én... én megütöttelek téged?- értetlenkedtem remegő hangon. Lehunytam a szemem, és féltem aegy iszonyatos választól.
- Csak egyszer...- nyögte. Mikor felfogtam a választ könnyekkel küszködve borultam legjobb barátnőm nyakába.
- Sajnálom! Én nagyon nagyon sajnálom! Nem tudom mi történik!- szabadkoztam.
- Zoé! Zoé! Nyugi- ölelt át- Semmi gond! nem volt erős- mondta nevetve.

**§*§**

Aznap este nem tudtam aludni. Gondolkodni kezdtem, mik lehettek azok a hangok, és kit kéne megölnöm. Arra jutottam, hogy a sok stressz és alváshiány miatt van. Ha most kialszom magam, holnapra minden rendben lesz.

**§*§**

Másnap már nem úsztam meg a sulit. Nem is volt baj. Kicsit ki kellett zökkennem abból az életből. Aznap ismét egy lépést tettem előre. Ugyanakkor kettőt hátra. Egyik osztálytársam úgy rontott oda hozzánk, hogy egy tegnapi képet mutatott nekünk Justin-ról. Nem hittem a szememnek.

- Hihetetlenül édees*.* (xD)- áradozott Emma- Csak kár, hogy piros a szeme.

- Igen! A vaku miatt!- örvendezett a mi kis paparazzónk. Jobban megnéztem a képet. A hideg végigszaladt a gerincemen és egyenesen a szívemig merészkedett. Mintha vad hűvös szellő fújt volna át az iskolán. Szívem jelzésbe kezdett. Csapkodta a bordáimat, a félelem erősödni kezdett bennem.

Justin szeme nem a vakutól volt piros.........

by: girl96

rem tetszett :) komizzatok és írjatok e-mailt :)

 

:D:D:D:D:D

BOLDOG SZÜLINAPOT!! :)