47. rész: Új kapcsolat

Na, ha most rákapcsolok, kaphatunk annyi előnyt, hogyha oda befordulunk, akkor lesz elég időm, hogy felugráljak Justinnal a tetőre, anélkül, hogy ők észrevennék.Gyerünk!- biztattam magam, és azzal maximum emberi tempóra kapcsoltam.
Körülbelül 20 méter előnyt szereztünk, és szerencsémre be tudtam fordulni a sikátorba, bár tudtam, hogy mindenki látta, hogy oda fordultunk.
Mély levegőt vettem, és nekirugaszkodtam a baloldali falnak, majd onnan elrúgva magam a jobb oldalinak, és így szépen sorba ugráltam, míg csak fel nem értem a tetőre, ahol letettem Justin-t a földre. Fáradtan lihegtünk mind a ketten, bár az ő szapora levegővételében ott volt a fájdalom, és a szomjúság, melyet a kezéből eltávozott vér okozott.
- Justin innod kell!- szuszogtam, miközben feltűrtem kezemről a pólóm ujját, és karom felé tartottam, hogy táplálkozni tudjon, de ő méreggel teli szemekkel lökte el magától.
- NEM!- kiáltotta.- Én nem fogok inni a te véredből- pihegte falfehéren. Tekintetéből kifogyott az élet, és szívemet az aggodalom emésztette.
- Meddig bírod még?- tudakoltam elfordított fejjel, hangom kíntól vibrált a levegőben. Ott feküdt tehetetlenül, pulcsija takarta hófehér arcát.
- Meddig kéne?- zihálta.
- Két óra- dünnyögtem nehezen, és nem mertem ráemelni tekintetem. A tetőn kellemes szél fújt, de inkább kellemetlennek éreztem akkor.
- Nem fog menni!- elfulladó hangja sebezte lelkemet. Mély levegőt vettem, majd nyeltem egy nagyot. Odafordultam hozzá, arcára rátapadtak a verejtéktől nedves hajtincsek, melyeket lágyan kisimítottam szemeiből, és egy forró csókot leheltem homlokára.
- Sietek- pusmogtam fülébe, majd elsiettem. Leugrottam a ház tetejéről, miközben hajamból kivarázsoltam a hajgumit, s mikor földet értem, sörényem lágyan vállamra vetődött.
A nap az ég alját kongatta, 17 óra körül járt. Benék túl messze jártak, nem tudtam kapcsolatba kerülni velük az órámon keresztül.
Nem kelthettem feltűnést, ezért normális tempóban sétáltam az utcán.
Fél órája sétáltam, már az ideg bombázta belsőimet, hogy nem találok egy éjjelnappalit.  Arra gondoltam, hogy Justin él-e még, és ha nem, akkor miattam halt meg, ez a tudat őrölte szívemet. Sietősebb tempóra kapcsoltam.
18:00 és semmi. A napból már csak enyhe fénysugarak látszódtak.Szemeimből könnyek folytak, a mellettem elmenő franciák értetlenül néztek utánam.
És akkor megláttam egy ház sarkában egy éles fénnyel világító feliratot: Day'n'Night.
Szemem felcsillant, szívverésem lassulni kezdett, ahogy a megkönnyebbültség elterjedt bennem.
- Bonsoir(Jó estét)- köszöntem az eladónak csekély francia tudásom használatával, majd gyorsan körbeszaladtam, és levettem az egyik polcról egy csomag gézt, hengeres ragtapaszt, sebfertőtlenítőt, egy üveg üdítőt, melynek üvege sötét volt, eltakarva a tartalmát, végül pedig megláttam késeket. Ajkamba haraptam, szememet összeszorítottam, majd hatalmasat nyeltem, és kivettem egy kést.
Odavittem a pénztárhoz, letettem a holmit, amit összeszedtem.
- Ce qu'il y aura autre chose?(Lesz még valami?)- kérdezte a srác, mire megráztam a fejem, és egy húsz dollárost átnyújtva elpakoltam a felszerelést a szatyorba.
- Où trouver la salle de bains?(Merre találom a mosdót?)- tettem fel remegő hangon a kérdést, mire a fiú a fejével intett a helyes irány felé.
Mély levegőket vettem. Nagyon mélyeket. Megnyaltam ajkaim, majd elővettem az üdítősüveget, és kiöntöttem a tartalmát.
- Zoé, mit csinálsz?- tettem fel magamnak a kérdést suttogva, miközben megviselt arcomat néztem a tükörben.
- Huuuu- fújtam ki a terhes levegőt, s magamra zártam a toalett ajtaját, és letoltam a nadrágomat, miután kezembe vettem a kést.
- Justin-ért teszed!- nyögtem zihálva lehunyt szemmel, s a kést combomhoz szorítottam. Lábamba éles fájdalom nyílalt, ahogy a kés átszakította bőrömet, és beljebb került a húsomba. Hatalmas levetőket vettem orromon keresztül, míg fogaimat szorítottam, hogy ne visítsak a fájdalomtól.
Vérem megindult, s patakként folyt le lábamon.
Gyorsan megfogtam az üveget és a sebemhez helyeztem, így a vér nem a lábamon folyt le, hanem bele az üvegbe. Másik kezemmel a combomat szorítottam, hogy mindnél több vér serkenjen ki a sebemből. Kezdtem rosszul érezni magam, szédültem és hányingerem lett, ahogy az üveg megtelt. Sok vért vesztettem hirtelen. A vérzés lassan elállt, az üvegre rátekertem a tetejét, és visszatettem a szatyorba. Megtöröltem lábamat vízzel, és visszahúztam a nadrágom. Magam is meglepődtem, hogy milyen hamar rendbe jöttem, már nem fájt semmim sem. Ránéztem az órára. 18:30!
- Francba!- mondtam, majd kirohantam a mosdóból, a boltból, vissza a tető felé. Rettegtem, hogy elkések.


Felugráltam a házakra, és ott feküdt eszméletlenül, de levegőt még vett, bár nagyon gyengén.
- Justin!- ejtettem ki nevét, majd elővettem a véremmel teli üveget, és orra alá helyeztem. Szemei lassan felcsapódtak, és pillanatnyi élet jelent meg tekintetében.
- Itt vagyok! - suttogtam neki mosolyogva, s levettem a nyakláncát, és ő fájdalom nélkül átváltozott, míg én kezébe adtam az üveget.
- Bármennyire, is kell ez most nekem- lehelte lassan, szenvedve- tudnom kell...- nyögte, s felhúzta a pólóm ujját sebhely után keresve. Tudtam, hogy keresni fogja, ezért nem a kezemnél tettem...
- Igyál!- löktem meg az üveget, s a belőle kifolyó vér Justin szájába folyt, aki ezután hihetetlen élvezettel kezdte el termelni magába az "italt".
- Ilyen isteni vért, még soha nem ittam!- nézett rám ámulattal, tekintetéből vágy tükröződött, míg nekem tekintetem sokkolttá vált, gyomromba görcs ugrott.- Honnan szerezted?!- tudakolta.
- Egy... állatból- hazudtam.
- Isteni volt!- fejezte be a táplálkozást, s visszatért testébe az élet.
- Add a kezed- mosolyogtam rá, aztán elővettem a fertőtlenítőt, keveset ráöntöttem Biebs kezére, aki felszisszent a kellemetlen, csípő érzést követően. Elkentem a seb felületén, utána fogtam a gézt, és bekötöttem a kezét, amit ezek után rögzítettem a ragasztószalaggal, s végül adtam rá egy apró puszit.
- Kész!- mosolyogtam rá. Elindultunk vissza a szállodába. A bejárat előtt ismét rengeteg paparazzi állt, akiket most már kicsit agresszívan löktem félre. Felérve Justin lakosztályába már idegesen vártak minket a többiek. Szerencsére egyiküknek sem esett baja. Pattie egyből felpattant és Justinhoz rohant, hogy megölelhesse. Caitlin is követte. 

- Jól vagy? - lépett oda hozzám Usher és próbált megölelni de én kikerültem.
- Igen. - válaszoltam majd besiettem a szobámba. Éreztem hátamon Usher csalódott tekintetét de igazából nem érdekelt. A sebem ismét fájni kezdett. Úgy döntöttem, hogy veszek egy forró zuhanyt. Ruháimat hanyagul  ledobáltam a földre és egy törölközőt csavartam magam köré. Már épp a léptem volna be a fürdőbe amikor kopogás hallatszott az ajtómon. Egy nagy sóhajjal egybekötve elindultam, hogy megnézzem ki és mit akar, de mire odaértem már az illető berontott a szobámba.
- Miattad van az egész. - kezdett el kiáltozni én pedig vártam a folytatást. - Ha te nem vagy akkor most Justin nem sérül meg. - vádolt nyávogó hangon Cait.
- Nyugodj már meg. - szóltam hozzá kicsit flegmán. Fárasztó napom volt így nem volt semmi kedvem hallgatni a hülyeségeit bár még így is nehezen tudtam visszafojtani a belőlem lassan előtörő nevetést.
- Nem nyugszom. - viharzott be a szobám közepére én pedig követtem a tekintetemmel. 
- Miért lenne az én hibám? - tettem fel a kérdést már csak kíváncsiságból is, hogy mit fog rá válaszolni.
- Tudod.... - kezdte. - Engem szeretnek Justin rajongói. - itt már végképp nem bírtam visszafogni magam de próbálkoztam. - És ugye megjelentél te mint egy "új" lány...Szóval félnek, hogy én miattad már nem leszek olyan fontos Justinnak és eltűnök innen és persze ez azzal járna, hogy többé nem láthatnának ENGEM. - fejezte be és ekkor hirtelen hatalmas nevetésben törtem ki.Értetlenül nézett rám.
- Megtennéd, hogy most kifáradsz? - kezdtem el lassan az ajtó felé lökdösni. - Szeretnék zuhanyozni. 
- De de... - próbált valamit mondani de nem hallgattam meg. Az ajtón kívülre helyeztem és bezártam azt. Ismét nevetni kezdtem és lejátszottam magamban, ahogyan előadta ezt az egészet. Az a legviccesebb, hogy ő ezt komolyan gondolja. Pár perc röhögés után végre már a zuhany alatt álltam és a forró vízcseppek érintését éreztem egész testemen. Körülbelül egy órán át állhattam a "vízesés" alatt, majd egy gyors megtörölközés után egyből az ágyba vetettem magam. Reggel az ablakon át beszűrődő napsugarakra keltem. Felülve, kezeimet összekulcsolva nyújtózkodtam egyet, majd kikászálódtam az ágyból. Zajokat hallottam a nappaliból így hát úgy ahogy voltam, egy atlétában és egy pici rövidnadrágban, kimentem. Usher ült az egyik kanapén, a másikon pedig Juss és Caitlin.
- Na tessék. Itt is van. - pattant fel a vinnyogó plázamacska.
- Valami gond van? - kérdeztem értetlenül.
- Justin is nekem ad igazat. - hencegett. Először nem értettem mire gondol, aztán leesett, hogy a tegnapi "vitáról" beszél.
- Jajj Cait.... - kezdtem. - Álmos vagyok én még ehhez. - de ő csak folytatta.
- Mondd meg neki Justin. - szinte már parancsolta. Justin rám nézett, nyelt egy nagyot majd beszélni kezdett.
- Szerintem is Caitlinnek van igaza... - sütötte le a szemeit. Tudtam, hogy hazudik de ebből elegem lett.
- Igen? - kérdeztem vissza gúnyosan és kicsit feldúltan. - Hát rendben van... ha így gondoljátok... - majd Usherhez fordultam. - Reggelizünk együtt? - mosolyogtam rá. Láttam amint szemei felcsillantak és hevesen bólogatni kezdett. Justin ekkor szúró pillantást vetett mentorára. Ez tetszett és még fokozni akartam ezt a helyzetet. - Ömm...segítenél kiválasztani a ruhámat? - fogtam meg Usher kezét és mielőtt válaszolhatott volna, magammal rángattam a szobámba. Leültettem az ágyamra és sorba rakosgattam magam elé a ruháimat. Végül egy fehér csőnadrág, fekete ujjatlan,hátul kereszt pántos felső, fekete balerina cipő, és egy hosszú, hatalmas szív alakú medállal ellátott nyaklánc mellett döntöttünk. Hajamat kiengedve hagytam, csak pártincset hullámosítottam be. Mikor kész lettem, felvettem a napszemüvegemet és már indulhattunk is.
- Hűűha...- mondta miközben végig nézett rajtam. Felhelyezte ő is a pólója nyakán lógó napszemüveget a fejére én pedig megfogtam a kezét. Így léptünk ki a szobámból s az újdonság kedvéért Justin és a nyávogó barátnője még mindig a nappaliban enyelegtek. Justin rám pillantott s végig mért a szemével...látszott rajta, hogy tetszem neki. Majd hirtelen meglátta, hogy fogom Usher kezét és harag jelent meg a szemében.
- Milyen aranyosak vagytok együtt. - sipítozott Cait. - Nem Jujububu? - már megint ez az iszonyatos becenév.
- De. - válaszolta Justin majd felállt és majdhogynem fellökve Ushert visszavonult a szobájába.
- Mehetünk? - mosolyodott el Usher, én pedig bólintottam és már indultunk is.
- És hova szeretnél menni? - kérdezte miközben megnyomta a liftben a földszintre irányuló gombot.
- Tudsz  valami jó helyet? - kérdeztem érdeklődve.
- Most hogy kérdezed, igen. - mosolyodott el ismét és rájöttem, hogy mosolya lassan vetekedik a Justinéval.
- Melyik helyre gondolsz? - kérdeztem ismét de nem válaszolt csak annyit, hogy ez legyen meglepetés. Az előcsarnokban mindenki meglepődéssel nézett ránk, de nem zavart.A limuzin már várt minket. Mind a ketten beszálltunk majd a kocsi gurulni kezdett. Végig beszélgettük a 20 perces utat és én fantasztikusan éreztem magam. Megtudott nevettetni ami nem sok embernek sikerült idáig. Megérkezve egy nagyon hangulatos helyet találtam magam előtt. Usher udvariasan segített kiszállni a kocsiból majd beléptünk az étterembe. Vidám színek domináltak. Odaléptünk a a pulthoz ahol a főpincér állt aki hevesen olvasgatott valamit.
- Milyen néven foglalt asztalt? - kérdezte de nem nézett fel. Ekkor Usher a szája elé helyezte a kezét és köhögni kezdett. A főpincér felnézett és hirtelen ledöbbent.
- Mr. és Mrs. Usher. -bólintott. Tetszik ez a név s mosolyodtam el magamban. - Kövessenek. - és elindult hátra felé mi pedig követtük. Egy teraszon találtuk magunkat ahol csak pár asztal helyezkedik el, gyönyörű virágokkal a közepén. Az egyik asztalnál épp Will Smith és a felesége reggeliztek. Usher egy kéz lendítéssel és egy széles mosollyal üdvözölte őket amit viszonoztak. Én ledöbbenve foglaltam helyet az egyik asztalnál. Hiába vagyok a leghíresebb tinisztár testőre nem vagyok hozzászokva a hírességekhez, mondjuk ezt épp cáfolhatnám azzal, hogy magával Usherrel reggelizek.
- Mit hozhatok? - lépett oda egy egyenruhás pincér.
- Én egy francia pirítóst szeretnék egy pohár narancslevet. - zártam be az étlapot.
- És önnek mit hozhatok Mr.Usher ? - kérdezte a pincér.
- Ugyanezt. - mosolyodott el majd ő is lerakta az étlapot. - Örülök, hogy együtt reggelizünk. - fogta meg az asztalon heverő kezemet.
- Én is. - mosolyodtam el. Arca közeledni kezdett felém és én semmi késztetést nem éreztem arra, hogy eltaszítsam magamtól. Ő egyre csak közeledett és én lassan lehunytam a szemem. Ajkaink találkoztak és szenvedélyes csókolózásba kezdtünk. Ajkainak érintése remegésre késztették az egész testemet. Miután a csókunk véget ért, hatalmas boldogságot láttam Usher tekintetében. Elmosolyodtam majd tekintetemet oldalra vetettem. Nem hittem a szememnek. A főpincér egy újabb sztárpárt hozott ki a teraszra. Ezzel nem is lett volna gond ha ők nem Justin és Caitlin lettek volna. Justin megdöbbenve állt és bámult rám.  Zavarba jöhettem volna de nem tettem. Mélyen a szemébe néztem majd egy kegyetlen és gúnyos mosolyt varázsoltam az arcomra. Justin szabadon lévő keze ökölbe szorult a másik, amivel eddig fogta Cait kezét szabaddá vált. Látszott rajta, hogy ideges, majd Caitlin legnagyobb meglepetésére Juss elindult az asztalunk felé.....

na itt is van a következő rész :) ezt ismét ketten írtuk Petrával :) remélem mindenkinek tetszik (: véleményeket várunk ;) szóval a  komikat ne felejtsétek ;)
puszi: Dettus.♥