50. rész: Beteljesedett szerelem

elérkeztünk az 50. részhez, ami meglepetést tartogat számotokra :D
Mielőtt olvasni kezditek fontos tudni, ezért ismét leírom: JUSTÉN ÉS ZOÉ MÉG MINDIG SZÜZEK!!!!
Remélem tetszeni fog ;)

Egyedül maradtam. Teljesen egyedül...
Egy világ dőlt össze bennem, szememet szúrta sós könnyem. Egyedül álltam ott, semmiben sem láttam az értelmet, minden elveszett bennem, azt sem tudtam ki vagyok.
Aztán a bánat helyét átvette a harag. Úgy gondoltam Caitlin nem érdemli meg Justin-t, hisz semmit sem tud róla. Én tudok mindent. Elég ha rám néz, és tudom mit érez, mit gondol. Tudom, hogy vámpír, tudom, hogy igazából egy nagyon kedves fiú, aki örökre gyerek marad. Tudom, hogy sokszor dühbe gurul, és ilyenkor embereket öl, hogy megnyugodjon. Caitlin ezekről mit sem tud, és hozzá megy egy színészhez. Igen! Justin csak színészkedik előtte... Egy egész életet nem lehet leélni úgy, hogy végig másnak adja ki magát.
Justin akkor önmaga, amikor a táncosokkal, anyukájával, Bennel és velem van. Akkor tényleg magát adja, és én abba a fiúba vagyok halálosan szerelmes.
Két nap múlva nős lesz... Két nap múlva összeházasodik egy lánnyal, és elveszi a szüzességét, mert akkor már megteheti.  Tudom, hogy már vágyik rá... 19 éves a Kincsem, és már engem is próbált befűzni, de nem hagytam magam a gyűrűje miatt...
De két nap múlva már megteheti... És nem velem...
Tudtam, hogy soha többet nem fogok tudni szeretni fiút, férfit... Justin elvesztése elpusztított mindent, amiben hittem, bíztam, reméltem.
Mikor feleszméltem a Nap az ég alját díszítette narancssárgás színével. Gondolataimból telefonom pittyegő hangja zökkentett ki. SMS-t kaptam.
Ránéztem a kijelzőre: Josh2 üzenetet küldött.
"Zoé! Könyörgök gyere a Notre Dame elé! Csak mi leszünk ott, beszélnünk kell! Kérlek. Ölel: Justin..."
Szívem vadul kalapált az utolsó két szó elolvasása után, és valamiért azt éreztem oda kell mennem. Lábaimat nehéz volt megmozdítani, nem akartak elemelkedni a talajtól.
Emlékszem azt mondogattam magamban: Gyerünk Zoé! Nem olyan nehéz,minden 1 éves meg tudja csinálni! Jobb, bal, jobb, bal... Hajrá! Egy vámpírt legyőzni sokkal nehezebb, szóval húzz bele! Menni fog..."
Aztán szépen lassan sikerült, és elindultam. Az égen ekkor már néhány csillag mosolygott le rám. Út közben próbáltam kitisztítani elmémet, mély levegőket vettem, hogy eltűnjön a tüdőmből is a szúró fájdalom.
Hirtelen úgy éreztem, hogy nem tudok tovább menni, de lábaim akkor már nem tudtak megállni. Haladtam a a Ntre Dome felé, testemben teljes összezavarodottsággal.
Aztán odaértem, minden teljes sötétségbe borult már, csak a hold, és a csillagok világította a teret. Fényük halványan ezüstté színezte a köveket.
Ott álltam, de Justin-t sehol sem láttam. Csak az üres teret, azt is alig a kevés fény miatt. És akkor meghallottam egy angyali hangot egy gitár kísérettel, szemembe könnyek szöktek.

Előlépett a Notre Dome árnyékából, kezében gitárjával, énekelve. Fehér csőnadrágot, és rövid ujjú pólót viselt, melyre ráhúzta azt a piros pulcsit, melyet régen nálam hagyott, lábát piros DC-cipő díszítette. Ahogy közeledett úgy kezdett kigyúlni sok-sok lampion, melyek egy zsinórra voltak felkötve, és körbefogták a templom előtti teret. Tíz méterrel előttem megállt, és énekelt. Azt a dalt, énekelte, melyben másik időt, és helyet kíván, hogy velem lehessen. Szívembe ismét fájdalom költözött, ezúttal a múlt emlékei miatt. Én is a múltat akartam, mikor minden rendben volt. Nagyon rosszul lettem, fejem sajogni kezdett, szédültem, és a hányinger is kerülgetett... A múlt... Régen, volt, már sosem kapom vissza, és akárhogy is nézem, már semmi sem lesz olyan, akármit is teszek.
Aztán lassan a vége felé közeledett a dal, és újra elindult felém.

-I wish we had another time,
I wish we had another place,
But everything we have is stuck in the moment,
And there’s nothing my heart can do,
To fight with time and space ’cause,
I’m still stuck in the moment with you- énekelte, és az utolsó sor végén abbahagyta a gitározást, és megfogta a kezemet.

- Miért csinálod ezt?- kérdeztem remegő hangon, arcomat elfordítva, miközben egy nehéz könnycsepp süvített végig az arcomon.

- Zoé, én nem akarom Őt elvenni, nekem Te kellesz! De félek!- hadarta hangjában ott bujkált a szabadkozás.

- Félsz?!- szegeztem neki a kérdést.

- Rettegek...- mondta ki ismét- Rettegek, hogy újra elveszítelek, úgy mint régen. Nem élném túl! Zoé, én soha nem hittem volna, hogy ez ilyen nehéz. Tudnod kell pár dolgot, mielőtt bármit is gondolnál az esküvőről...- fejezte be a mondatot, majd kézen fogva elvezetett az egyik padhoz, és ott leültünk.

- Amikor összejöttem Caitlin-nel, már nem volt más választásom, meg kellett kérjem a kezét. Akkor még nem tudtam, hogy te is visszakerülsz az életembe. De csináltam egy hülyeséget egy vámpírklánnal, és anyu teljesen kiakadt. Nem csak a saját életemet kockáztattam, hanem az övét is, és Caitlin-ét is. Ekkor a tudtom nélkül ment el érted, és igen mondtál neki, visszajöttél. Amikor először szemedbe néztem újra éreztem amit régen.  Caitlin abban a pillanatban vált semmivé a szememben, csak arra éreztem jónak, hogy elfeledjelek téged, de nem ment mert minden nap láttalak. Nagyon erősen gondolkoztam azon, hogy elhagyjam-e Cait-et, mert téged szeretlek, de nem ment, mert féltem, hogy ugyan az lesz mint régen. Most is félek. Soha többet nem akarlak évekre elveszíteni.

- Önző vagy...- nyögtem halkan. Kérdő tekintetet vetett rám- Csak magadra gondolsz... Arra nem, hogy én belehalok abba, hogy te ezzel a hisztis p*csával akarsz összeházasodni.- fakadtam ki belül teljesen összetörve.
- Nem akarok...- suttogta alig hallhatóan- De el kell fogadnod, hogy félek... Zoé... Már megpróbáltuk, és mi nagyon különbözünk, és nem csak tulajdonságokban. Ősi ellenségek vagyunk... A vérünk is akadályozhatna... Te arra születtél, hogy a magamfajtákat megöld. Annyi mindenen mentünk már keresztül együtt... Elvesztettelek egy párszor, és többet nem akarom azt érezni... Túl kell tegyem magam rajtad, mert így nem tudok magammal együtt élni...- végig kereste tekintetemet, melyet én mindig elkaptam előle. Kezdett leesni, hogy miért veszi el Caitlin-t, és akármennyire is éreztem hülyeségnek, volt benne igazság. Nekem is túl kellene lépnem? Félek hogy nem menne.
- Azóta is téged szeretlek, de többet nem akarom érezni, milyen az amikor elvesztelek. -suttogta újra, majd egy csókot lehelt államra. Olyan volt, mint egy rossz filmtragédia, ahol semmi sem jön össze... Az is csodának számíthatott volna, hogy még nem untam az életem.
- És ha már itt tartunk azt sem tudom, hogy én mit jelentek a számodra... Ez sem könnyíti meg a dolgom... - mondta, már kicsit lazábban, félig mosolyogva. Ráemeltem tekintetemet, szemeim enyhén pirosra színeződtek a könnyektől. Gitárjáért nyúltam, nagy levegőket vettem, és próbáltam megnyugodni. Kényelmesen elhelyeztem a hangszert az ölemben, és játszani kezdtem.

- You're so hypnotizing
Could you be the devil
Could you be an angel

Your touch magnetizing
Feels like I am floating
Leaves my body glowing

They say be afraid
You're not like the others
Futuristic lover
Different DNA
They don't understand you

Your from a whole other world
A different dimension
You open my eyes
And I'm ready to go
Lead me into the light

Kiss me, ki-ki-kiss me
Infect me with your love and
Fill me with your poison

Take me, ta-ta-take me
Wanna be a victim
Ready for abduction

Boy, you're an vampire - itt elmosolyodtam a szövegváltoztatásom miatt.
Your touch are foreign
It's supernatural
Extraterrestrial

Your so supersonic
Wanna feel your powers
Stun me with your lasers
Your kiss is cosmic
Every move is magic

Your from a whole other world
A different dimension
You open my eyes
And I'm ready to go
Lead me into the light

Kiss me, ki-ki-kiss me
Infect me with your love and
Fill me with your poison

Take me, ta-ta-take me
Wanna be a victim
Ready for abduction

Boy, you're an vampire
Your touch are foreign
It's supernatural
Extraterrestrial

There is this transcendental
On another level
Boy, you're my lucky star

I wanna walk on your wave length
And be there when you vibrate
For you I'll risk it all
All

Kiss me, ki-ki-kiss me
Infect me with your love and
Fill me with your poison

Take me, ta-ta-take me
Wanna be a victim
Ready for abduction

Boy, you're an vampire
Your touch are foreign
It's supernatural
Extraterrestrial

Extraterrestrial
Extraterrestrial

Boy, you're an vampire
Your touch are foreign
It's supernatural
Extraterrestrial - és a dal befejeztével leengedtem a gitárt, és mélyen a szemébe néztem. Őszinte pillanat volt, tiszta érzelmekkel, de tudtam, hogy alig két percen belül el fog múlni a varázs,mert ismét szóba kerül az esküvő.
Kezét ráhelyeztem combomon pihenő kezemre, és összekulcsolta ujjait enyémmel, hüvelykujjával simogatta kézfejemet, majd mély levegőt vett és beszélni kezdett.
- Zoé, holnap lesz egy búcsúvacsora. Ilyen lány-fiúbúcsúztató helyett, akkor már itt lesz, egy csomó ember a vendéglistáról, és szeretném, ha te is ott lennél, mint vendég természetesen. - mondta, s kezemet jobban megszorította, mintha attól félt volna, hogy el fogok menekülni mellőle.
Gondolataim végigszaladtak fejemen, mint a tornádó egy apróbb városon. Menjek? Miért jó az nekem? Nézzem, ahogy enyeleg a menyasszonyával, miközben a többi vendéggel jó pofiznom kell...
Már épp mondtam volna, hogy nem megyek, mikor ránéztem, szemei vörösen izzottak, akár a parázs. Tekintetéből ki lehetett olvasni mindent, amit gondolt, talán többet is...
- Ott leszek- suttogtam végül arcomat elkapva, szemeimet szorosan összezártam, abban reménykedve, hogy kimegy fejemből az előbb látott szempár. Mivel már nagyon késő volt visszasétáltunk a szállodába. Kéz a kézben egészen a bejáratig. Halkan mentünk fel az emeletre, nehogy valakit felköltsünk. Egy gyors zuhanyzás után az ágyon fekve, sok minden kavargott a fejemben. Nem jött álom a szememre akármennyire is próbáltam elaludni. Láttam magam előtt ismét Justin egy gitárral a kezében amint a halvány lampionok fényében közelít felém. Életem egyik legszebb élménye volt. Nagy nehezen de végül sikerült elaludnom a gondolataimba merülve.

- Ébresztő! - simogatta meg a vállamat puha kezével valaki. Majd hallottam amint a függönyt elhúzza és arcomra a napnak sugarai vetültek. Nehezen kinyitottam a szemeimet melyeknek nagyon bántó volt a kora reggeli ( 8 óra körül ) fény. Justin pillantottam meg. Oda lépett hozzám és lerántotta rólam a takarót. - Öltözz! Indulunk vásárolni. - mosolyodott el majd kisétált a szobából. Értetlenül ültem fel az ágyamon majd lassan elkezdtem készülődni. Nem akartam megváratni ezért gyorsan összekaptam magam. Hajamat egy kontyba felfogtam és egy fekete napszemüveget párosítottam hozzá. Kilépve a szobám ajtaján Juss már várt rám.
- Indulhatunk? - fogta meg a kezemet és rántott finoman magával.
- De mégis miért megyünk vásárolni? - lépkedtem gyorsan, hogy nehogy lemaradjak.
- Azt szeretném, ha holnap te lennél a legszebb....izé az egyik legszebb lány az esküvőn. - javította ki nyelvbotlását melyen én egy jót kacagtam. Beülve a kocsiba a kezembe nyomta a telefonját, hogy rakjam el a táskámba mert neki nincsen zsebe. A kocsi a Galeries Lafayette parkolójában állt meg. Ez egy hatalmas üzletház ahol körülbelül 150 kisebb bolt található. Ezek közül 100 ruhabolt, telis-tele drágábbnál drágább ruhákkal.

Bementünk az első boltba, ahol kisestélyiket, báli ruhákat árultak. A ruhák színek szerint voltak csoportosítva, és Justin egyből a fehérek felé vette az irányt. Félig felvont szemöldökkel követtem őt. Arcán a lelkesedés villogott, miközben a szebbnél szebb ruhák között válogatott. Gúnyosan ránéztem, tekintete értetlenné vált, majd elmentem mellette és a lila ruhák felé indultam. Három szín volt, amit el akartam kerülni: fehér, fekete, piros. Ezekben ugyanis udvariatlanság megjelenni egy esküvőn... A lila szín viszont teljesen megfelelő lett volna, ráadásul az Biebs kedvenc színe.

- Mindben gyönyörű lennél- suttogta hátulról a nyakamhoz hajolva, miután puszit adott oda. Felé fordultam, egy hamis mosolyt erőltettem az arcomra, s ellöktem magamtól.
- Hemzsegnek a paparazzók.- mondtam, majd visszafordultam a ruhákhoz. Az első boltban nem találtam semmi olyat, amit megfelelőnek éreztem volna, ezért tovább ballagtunk.
A tizenkettedik bolt átjárása után már kavarogtak a fejemben a gondolatok. Miért is ne mehetnék fehérbe? Hiszen az illem már ott elveszett, hogy Cait úgy kapta meg Justin-t, hogy lekapta egy koncert után... Miért ne mehetnék fehérbe? Hisz az én Életem esküvője lesz... Megtehetném. És meg is fogom. A 20. boltba belépve Justinnal egyszerre indultunk el ugyanabba az irányba, és fogtuk meg ugyanazt a ruhát. Egymásra nézve elmosolyodtunk és tudtuk, hogy ez lesz a megfelelő. Bementem a próbafülkébe felpróbálni. Mintha rám öntötték volna. Azonban gyorsan levettem mielőtt Justin megláthatta volna rajtam. Azt akartam, hogy először az esküvőn pillantson meg benne. Kilépve bólintottam egyet mellyel jeleztem,hogy ez lesz a tökéletes ruha. Kicsit értetlenkedett Juss majd a kasszához lépve kifizette a ruhadarabot. Talán ez volt az egyik legdrágább ruha ebben a boltban de Justin akarta, hogy így legyen! Észre se vettük és már délután 5 óra. Persze időközben megebédeltünk egy puccos étteremben és vettünk Jussnak is pár új ruhát. Visszaérve a hotelbe Caitlin már sürgött-forgott az esti vacsora miatt. Leendő férjét is elrántotta mellőlem, hogy ne tartsam fel, had készülhessen nyugodtan. Ilyen pillanatokban úgy éreztem, hogy megtépném Cait-et...
És abban a pillanatban rádöbbentem, hogy hihetetlen féltékeny vagyok rá! Úgy éreztem, hogy az én helyemet foglalja el.
Bánatomat magamba fojtva indultam én is készülődni. Szobámba érve nemvárt meglepetés fogadott. Ben!
- Rég láttalak!- köszönt nekem, míg én karjaiba vetettem magam, hogy jó erősen megöleljem- Pattie megkért, hogy legyek kicsit távolabb, nézzek körül mindenhol, hátha jönnek az ellenséges csapatok.- bontakozott ki ölelésemből, s nézett szemembe, láttam rajta, hogy mindent kiolvas belőle. Nem tudtam tartani könnyeim...
- Elveszi őt...- nyögtem megtörve, szememből száguldoztak a könnyek. Ben karjaiba font és hagyta, hogy átáztassam pólóját.
- Drága Bogaram- fogta kezei közé arcom- Hidd el a legvégén a szívére fog hallgatni, és téged választ- mondta, míg letörölte arcomról a nedvességet- Csinosítsd ki magad estére!
- Te nem jössz?- kérdeztem szipogva.
- Én leszek a "biztonsági őr"...- nevette el magát, majd fejem búbjára adott egy puszit és elment.
Nagy nehezen összeszedtem magam és készülődni kezdtem. Az utolsó vacsorára...

*§*§*§*§*

Mikor kiléptem a hotelből Pattie-vel, Usherrel, a táncosokkal, és Scotter-rel hemzsegtek a fényképészek, ámbár a jegyespár már rég a helyszínen volt. Beszálltunk a hatalmas fekete limuzinba. Mindenkinek jó kedve volt kivéve nekem...

Mikor kiszálltunk egy ötcsillagos étterem előtt a vörös szőnyegre léptünk. Rengeteg sztár volt ott, meg fotós. Ez lenne a vendéglista? Hiszen Caitlin nem is ismeri ezeket az embereket...

Bent igazán jó volt a hangulat, és alig láttam Justin-t, Cait-et viszont annál többször... Szerepelt, játszotta az agyát, mindenkivel enyelgett...

Olyan sztárok voltak ott, mint például Chris Brown, Demi Lovato, Selena Gomez, Lady Gaga, Pitbull, Jaden Smith és a családja, Vin Diesel, Bruno Mars, Ellen és mindenki más aki számít. Mondhatjuk, hogy mindenki, akit Justin ismer. Még Rihanna, és Beyoncé is megjelentek.

- Szervusz Kislány- ballagott mellém a puncsos pulthoz Ellen - Te nem Justin testőre vagy?- kérdezte. Gondolom emlékezett rám, hisz a múltkor azt hitte, hogy én vagyok Justin barátnője, akkor Juju-bubu-zte le Juss-t Caitlin...

- De igen! Örülök, hogy újra látlak!- köszöntem vissza neki.

- Szóval, hogy-hogy vendégként?- nézett rám kedvesen.

- Justin szeretett volna a barátjaként itt látni.- suttogtam kicsit csalódottan- Bár én nem annyira nézem szívesen... Mrs. Juju-bubu színjátékát...

- Oh! Valóban, Juju-bubu... Ez kicsit érdekes becenév- nevetett halványan- És azt jól látom, hogy nem csak testőr vagy?- tekintetében semmi rosszindulat nem volt, úgy éreztem csak segíteni akar.

- Régen együtt voltunk... Nagyon régen. 3 éve...- mosolyodtam el keservesen.

- Miért lett vége?- helyezte kezét a hátamra. Mit mondhattam volna? Mert ő vámpír, és pedig vámpír vadász, és ez akkor derült ki, és még nem tudtam feldolgozni? Szép lett volna...

- Más világból érkeztünk...- válaszoltam végül. Ezek után már nem szólalt meg csak hátamat simogatta barátian, majd Miley Cyrus elhívta mellőlem, és Ellen visszavegyült a sztárok közé.

Mindenki vacsorához foglalt helyet, Biebs megkocogtatta a poharat, a terem néma csendbe borult.

- Szeretnék egy apróbb beszédet mondani- emelte fel angyali hangját Juss- Holnap eljön az nagy nap! Bár még csak 19 éves vagyok, ráadásul igaz Szerelmem még csak 18, úgy érzem jól döntöttem.- mondta, és nem tudtam sírni. Nem, mert egyenesen nekem beszélt, a szemembe, mintha rám gondolt volna közben- Nem mondom, hogy nem volt nehéz megállni, hogy testi kapcsolatba kerüljek a választott hölggyel, de kötött az istennek tett ígéretem. Ami hamarosan felbomlik, mert hamarosan megtörténik. Megtörténik, azzal a személlyel, akivel az életemet is le akarom élni, aki nélkül, már nem tudnám elképzelni a létezést. Vele együtt lesz tökéletes az életem, és alig várom, hogy feleségemként tarthassam kezeim között.- szemembe végül csak könnyen gyűltek, mert úgy éreztem, hogy rám gondol, szeméből is ezt olvastam ki... Végül mindenki tapsolni kezdett, és nekiestek az ételnek.

Hulla fáradtan érkeztünk vissza a szállodába, ezúttal viszont minden vendég itt szállt meg. Én Justinék alatt 3 emelettel szálltam meg.

Nem akartam mást, csak egy jó zuhanyt venni, és aludni. Ruháimat levettem magamról, a szoba közepére dobva s bementem a fürdőszobába, ahol egy hatalmas zuhanyfülke várt. Magamra húztam az ajtót és a meleg víz fátyla alá vetettem testemet. Az üveg hamar párába borult és én teljesen kikapcsoltam.

- Ohh Zoé- hallottam meg nevemet, melyet valaki érzékien suttogott valaki a fülembe. Meztelen testem a csempéhez szorult, nyakamat forrón csókolta valaki, akit felismertem érintéséből. Justin volt az!

Ruhástul állt a vízsugarak alatt, melyek testéhez tapadtak a nedvességtől. Csak csókolta nyakamat, miközben kezeit melleimre szorította. Aztán hirtelen megfordultam, és ajkaira tapadtam. Vizes pólóját ő maga tépte le magáról és hajította ki a fülkéből miközben felsőtestemhez simult. Éreztem ahogy szívverésem felgyorsul, az adrenalin szétárad bennem, ahogy a kéj átjár.Egyik kezével combomat simogatta másikkal a nadrágjával ügyeskedett. Teljesen egymásra voltunk hangolódva, s mikor a nadrágja is lekerült, és felhúzta férfiasságára az óvszert megtörtént az, amire ő is és én is jó ideje vártunk.

Éreztem ahogy testünk teljesen egyé válik, ahogy szép lassan belém hatol. Mozogni kezdett, s szép lassan eltávolodtam a földtől, a mennyek felé vettem az irányt. Egy idő után belőle is, és belőlem is hangok törtek föl, és ő egyre gyorsabban mozgott, miközben testünkre hullottak a vízcseppek. Halkan szuszogtam végig, és együtt vettem a levegőt szerelmemmel. Bármit megadtam volna azért, hogy az a pillanat örökké tartson. És tartott is, jó sokáig, és életem legszebb fél óráján vettem részt a zuhany alatt. Egy személyként voltunk ott ketten, teljes összhangban, tökéletesen együtt.

Másnap meztelenül ébredtem karjaiban................................


nah erre tudom hogy megérte várni :D :$
sok minden történt benne, és remélem tetszik nektek :)
megtörtént aminek meg kellett :D
ezek után várom a véleményeket az esküvő kimeneteléről :D

HOSSZÚ KOMMENTEKET SZERETNÉK!!! :DDD